A városnéző sétát a várost átszelő Függetlenség sugárúton az azonos nevű téren kezdjük. Mielőtt nekirugaszkodunk, érdemes egy kis kitérőt tenni, és a Függetlenség tértől alig 2 perc sétára található Lenin térre átmenni, ott pedig benézni a metróállomásra. Minszkben szépek, tiszták a metróállomások, de messze nem olyan lenyűgözőek, mint Moszkvában. A várost nem is hálózzák be, mindössze két nagyobb metróvonal van, most épül a harmadik. Az említett metróállomásra azért érdemes betérnünk, mert rögtön egy kis szerencsére is szert tehetünk.
Minden városnak megvan a maga mágikus erővel bíró helye. Krakkóban a székesegyház harangjának nyelvét kell megérinteni, Rómában a Trevi-kútba kell pénzérmét dobni, Nyíregyháza-Sóstón a szigeten álló szobor mellét kell megsimogatni, hogy szerencsénk legyen. Itt a Lenin téri metrómegállóban található Lenin szobor orra fényes a sok simogatástól:-)
Némi szerencsehozó orrdörgölés után térjünk vissza sétánk kiinduló pontjára, a Függetlenség térre! A tér maga az eklektika a Sztálin barokk és a szovjet posztmodern épületeivel, a vörös téglás Szent Simon és Heléna katolikus templommal és a földalatti Sztolica bevásárlóközponttal. Itt áll a Szovjetunió legmagasabb Lenin szobra, a Belorusz Pedagógiai Egyetem épülete, a Városi Végrehajtóbizottság épülete. A Szent Simon és Heléna templom a beloruszban szép számmal élő katolikusok egyik lelki központja. 1905-ben épült Edward Woynilowicz belorusz-lengyel politikus kezdeményezésére és jelentős pénzügyi támogatásával. A templom a nevét az építtető korán elhunyt két gyermekéről kapta. A szovjet időszakban a templom falai között működött lengyel nyelvű színház és mozi is, még az is felmerült, hogy lebontják. A katolikusok 1990-ben kapták újra vissza, de csak használatra, nem a katolikus egyház tulajdona, továbbra is a belorusz állam a tulajdonos.
A Sztolica bevásárlóközpontba is megéri betérni, a legtöbb bolt belorusz termékeket árul. Nagyon jók a belorusz cipők és táskák, minszki tartózkodásom alatt olyan lettem, mint Carrie Bradshaw a Szex és New York-ból, csak én nem Jimmy Choo cipőire, hanem a belorusz-lengyel koprodukcióban készülő Marko cipőkre buktam. Ha már ott vagy, ki ne hagyd a belorusz lentermékeket, legyen az ruha vagy háztartási textília! Nekem a törülközők a kedvenceim, egy jó lentörülköző simán pótolja a testradírt. Az ott vásárolt nyári ruháimat mind a mai napig nyúzom, el se tudom képzelni, mi lesz velem, ha elhordom őket. Érdemes betérni a fehérneműs boltokba is. A Mark Formelle termékek állítólag nálunk is kaphatók, itt viszont hatalmas a választék. Elképesztően szép fehérneműk, hálóingek, pizsamák között válogathatunk. Hölgyeim, a kozmetikai termékeket áruló boltokat se hagyjátok ki! Örök igazság, ahol van kőolaj-feldolgozás, ott van kozmetikai ipar is, de egyre több a biotermék is közöttük. Ezerféle termékből válogathattok viccesen alacsony áron.
Ha újra visszatérsz a felszínre a földalatti áruházból, pihenj meg egy kicsit a téren a három gólyával díszített szökőkútnál! A gólya Belarusz egyik jelképe, az alapvetően mocsaras vidéken számtalan helyen fészkelnek. Egy belorusz legenda szerint Isten egy napon úgy döntött, hogy megszabadítja a Földet a kígyóktól és a békáktól. Ezért fogta, és egy hatalmas zsákba gyűjtötte az összeset. Ám arra járt egy ember, aki nem tudott ellenállni a kíváncsiságának, hogy mi lehet a zsákban. Kikötötte hát a zsák száját, abban a pillanatban pedig kiszabadultak a kígyók és a békák, újra ellepték a Földet. Az ember gólyává változott, és arra ítéltetett, hogy egész életében kígyót és békát gyűjtsön. Csőre és lába a szégyentől vörös, de a lelke emberi maradt, ezért is fészkel mindig az ember közelében.
Szusszanj meg egy kicsit a gólyás szökőkútnál, innen folytatjuk a sétánkat!
