A Függetlenség sugárút úgy osztja ketté Minszket, mint a Duna Budapestet. Annyira meghatározó a város életében, hogy nem is hívják a hivatalos nevén, csak sugárútnak, mégis mindenki tudja, miről van szó. 15 km hosszan szeli át a várost, de akár egy óriáskígyó, úgy nő, ahogy a város terjeszkedik. Márpedig Minszk folyamatosan épül, szivacsként szívja fel a vidékről betelepülőket. Tekintélyes hossza mellett - mellyel Európa egyik leghosszabb sugárútjának számít -  szélessége is lenyűgöző, a legkeskenyebb pontján is 48 méter, de vannak helyek, ahol eléri a 70 métert. Nálunk kisebb településeken ez egy rendes utca hossza.

A II. világháborút követően, a szinte földig rombolt városban kezdték el kiépíteni a mai Függetlenség sugárutat. Nemcsak széle és hossza miatt figyelemreméltó, de a Függetlenség sugárúton és a kapcsolódó utcákon található a világon a legtöbb Sztálin-barokk épület. A sztálinista építészeti stílus első épületei az 1930-as években épültek, legismertebb példái a moszkvai Hét nővér néven ismert felhőkarcolók és a moszkvai metró első állomásai. Kiteljesedni az 1950-es években tudott, akkoriban nemcsak a Szovjetunió, hanem a szovjet befolyás alatt  álló kelet-európai országokban is számos épület készült Sztálin-barokk stílusban. A letisztult, többnyire minimálisan díszített épületek stílusjegyeiben gyakran keveredik az art déco, a neogótika vagy a konstruktivizmus. Sokan eleve elutasítják ezt a stílust, bevallom, én szeretem. Bizonyára ebben közrejátszik az is, hogy Minszkben ezek az épületek szépen karbantartottak.

Végigsétálva a Függetlenség sugárúton, Minszk teljes történelmén átgyalogolsz. Látod az ötvenes években épült Sztálin-barokk épületeket, az ultramodern könyvtárat, a Luch óragyárat, a GUM és a CUM bevásárlóközpontokat, a Felsőváros történelmi épületeit, kedves kis templomait. És ott van az örökmécses is, amit tizenéves fiúk és lányok őríznek komoly arccal, felelősségük és a megtiszteltetés teljes tudatában.

Már a sugárút névváltoztatásai is a történelem kiszámíthatatlan fordulatairól tanúskodnak. „Leánykori” neve Sztálin sugárút, melyet a személyi kultusszal történő leszámolás bizonyítékaként Lenin sugárútra módosítottak. Teltek az évek, Lenin is divatjamúlt lett, helyét az utcanévtáblán Franciszk Szkarina, belorusz humanista, Kelet-Európa első nyomdásza vette át. Ki tudja mi volt derék humanistánk bűne, mindenesetre a sugárutat 2005-ben nevezték el újra, azóta viseli a mai nevét.

Ha van kedved, a következő hetekben – igaz, csak virtuálisan – de végigsétálhatod velem a Függetlenség sugárút legszebb szakaszait.