Olvasom a híreket az afganisztáni helyzetről, és felrémlett bennem egy hely emléke, a minszki Könnyek szigete. A hely neve hivatalosan a Bátorság és a bánat szigete, az Afganisztánban elesett beloruszoknak állít emléket, de a  helyiek csak a Könnyek szigetének hívják.

A Szovjetunió afganisztáni háborúja egy tíz évig elhúzódó intervenciós háború volt 1979-1989 között. Az afganisztáni kaland mind emberi életben, mind politikai értelemben óriási veszteségeket okozott a Szovjetuniónak. Afganisztánban 30 ezer belorusz harcolt; 771 esett el a fronton, több mint 800 fiatal rokkantként tért haza, közel 9500-an a hazatérést követően vesztették életüket. Vagy a sebesülésükbe haltak bele, vagy az őket ért trauma miatt öngyilkosságot követtek el. A Könnyek szigete Minszkben, a Felsővárostól nem messze található a Szviszlocs folyón. Az aprócska sziget bejáratánál egy sziklatömbön Szűz Mária és a kisded képe fogad. A sziget közepén egy kápolna áll. A kápolna a polocki székesegyház eredeti, 12. századi formáját idézi. A kápolnában 4 oltár áll, az oltárokon az elesett fiatalok nevei. A kápolna egy földhalmon épült, a földet az anyák hordták ide a fiaik sírjáról. A sziget szélén áll a Könnyező angyal szobra. A kedves kis angyal szeméből mindig peregnek a könnyek. Ő egy őrangyal, aki nem tudta teljesíteni a rá kiszabott feladatot, nem védte meg a rábízott fiatalokat.
A minszki menyasszonyok és vőlegények mindig felkeresik a Könnyező angyalt, a legenda szerint így a vőlegény soha nem megy háborúba.